A cserepótló vétel szabályai
Amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül eladta, vagy a másik lakástulajdonát a vásárlást követő egy éven belül eladja, akkor az eladott és a megvett lakóingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke közötti különbözet az illeték alapja (a különbözet 4%-a fizetendő illetékként).
Fontos, hogy illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a két forgalmi érték különbözete pozitív, vagyis a vásárolt ingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke magasabb, mint az eladott ingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke.
Alapvetően négyféle eset létezhet
a) A szerződéskötést megelőző három évben a vásároltnál magasabb vagy egyező értékű lakóingatlant értékesített a vevő
Amennyiben az eladásra a vásárlást megelőző három évben került sor, úgy az eladásról szóló adásvételi szerződést az adóhatóság részére másolatban be kell mutatni. Legegyszerűbb módja ennek, ha az az ingatlan vásárlásakor eljáró okiratszerkesztő ügyvédnek átadásra kerül, aki a kötelezően kitöltendő B400-as adatlaphoz mellékelni tudja, így az az adóhatósághoz a megvásárolt ingatlan adásvételi szerződésével együtt eljut, és azt az adóhatóság az illeték kiszabásakor rögtön figyelembe tudja venni. Ha ez bármely ok miatt elmarad, akkor az illeték kiszabását tartalmazó fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül az eladásról szóló szerződés még elküldhető az adóhatóságnak.
Ebben az esetben az adóhatóság megállapítja, hogy nincs illetékfizetési kötelezettség.
b) A szerződéskötést megelőző három évben a vásároltnál alacsonyabb értékű lakóingatlant értékesített a vevő
Az eljárás megegyezik az előbb említettekkel azzal, hogy itt az adóhatóság illeték kiszabásáról fog dönteni, az illeték alapja pedig az eladott és a megvásárolt ingatlan forgalmi értékének különbözete lesz. Ennek a 4%-át kell megfizetni illeték jogcímén.
c) A szerződéskötést követő egy évben a vásároltnál magasabb vagy egyező értékű lakóingatlan értékesítését vállalja a vevő
Némiképp bonyolultabb a helyzet, ha a vevő azt vállalja, hogy a másik lakástulajdonát a vásárlást követő egy éven belül értékesíti. Ha biztos benne, hogy magasabb áron fogja értékesíteni, mint amilyen áron az új ingatlant vásárolta, akkor ezt a már említett B400-as adatlapon vállalja az adóhatóság felé és így az adóhatóság az illeték kiszabását mellőzi. Fontos tudni, hogy amennyiben a mentességi ok később nem valósul meg (mert például az ingatlan nem, vagy nem egy éven belül kerül értékesítésre) akkor az illetéket utólag kamatokkal és bírsággal terhelten kell megfizetni a NAV részére.
d) A szerződéskötést követő egy évben a vásároltnál alacsonyabb értékű lakóingatlan értékesítését vállalja a vevő
A négy eset közül ez a legbonyolultabb, azért mert a vétel után a vevőt terhelni fogja illetékfizetési kötelezettség, azonban az illeték pontos összege csak a másik ingatlan eladását követően lesz megállapítható.
Ilyen esetben kérelemre az adóhatóság az eljárást felfüggeszti és az illeték kiszabásáról a másik lakóingatlan tulajdon értékesítését követően dönt, és ekkor határozza meg a fizetendő illeték összegét.
Fontos, hogy az ingatlan értékesítését az adóhatóság részére a vevő köteles legkésőbb a vásárlástól számított 13. hónap végéig bejelenteni (a vásárlás és az eladás között ilyen esetben sem telhet el több, mint egy év). Ennek elmaradása szintén azzal jár, hogy az illeték teljes összegét – kamattal és bírsággal terhelten – meg kell fizetnie az adóhatóság részére.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
21.§ (6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig
a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig - döntés közlése nélkül - felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást - külön döntés meghozatala nélkül - folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá - ezzel egyidejűleg - az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.